Oasis: A visszatérés árnyékában – A japán napkelte zászlójától a sértő szavakig
A brit rock legendák, az Oasis, 16 év után ismét hazánkba látogatnak, óriási lelkesedést váltva ki a hazai rock rajongók körében. A koncert iránti várakozás hatalmas, ám a rajongói szeretet mellett a zenekar a múltban okozott sérelmek miatt is a figyelem középpontjában áll.
A zenekar augusztus 8-án egy olyan videót tett közzé hivatalos közösségi média oldalán, amely a japán birodalmi zászlóra, a napkelte zászlóra emlékeztetett. Ez az időzítés különösen érzékeny volt, tekintve, hogy augusztus 15-e, Korea függetlenségének napja közeledett, és az októberi koreai koncert előtt álltak. A gesztusban a koreai rajongók a figyelmetlenség és az érzéketlenség, sőt, egyenesen sértés jeleit látták.
A napkelte zászló a japán militarizmus szimbóluma, és a Koreához hasonló ázsiai országokban, amelyek történelmileg elszenvedték a japán megszállást, háborús bűnökkel azonosított jelképnek számít. Az okozott történelmi sebek ellenére az Oasis nem tett semmilyen hivatalos bocsánatkérést vagy magyarázatot a vitatott bejegyzésre, csak törölték azt, ami tovább fokozta a rajongók csalódottságát.
A probléma azonban nem új keletű. Alig egy hónappal a napkelte zászlós eset előtt, július elején, Liam Gallagher, a zenekar tagja, személyes közösségi média oldalán egy kelet-ázsiaiakat sértő kifejezést, a „Chingchong”-ot posztolta. Ez a szó általánosan használt sértés az ázsiai népekkel szemben. Annak ellenére, hogy a hazai és nemzetközi rajongók hevesen tiltakoztak, Liam kezdetben csak „Miért?” vagy „Mi közöm hozzá?” típusú, közönyös válaszokkal reagált, ami csak tovább szította a felháborodást.
Ezek a sorozatos esetek kétségbe vonják a zenekar szándékait, és komolyan csorbítják a legendás rockbanda imázsát. Az Oasis történelmi és faji kérdésekkel kapcsolatos vitái jelentősen megrengették a ’legendás rockbanda’ státuszát.
Megjelenésük apropóján az Oasis október 21-én délután lép fel a goyangi 종합운동장ban. Ez a koncert sokkal több, mint zenei előadás. Kérdés, hogy az együttes milyen hozzáállást tanúsít a vitatott ügyekkel kapcsolatban. A színpadi megjelenés és a zenekar tagjainak megszólalásai adhatnak-e vigaszt a csalódott koreai rajongóknak, és tudják-e őszinteségüket bizonyítani?
Ha az Oasis nem mutatja meg történelmi ismereteinek helyességét és kulturális megértését, ez a visszatérésük emlékezetes maradhat, de sajnos, mint egy ’zárkózott és kommunikációképtelen előadás’.
A koreai internetezők felháborodása érthető. Sokan megjegyzik, hogy míg a zene kiváló, a zenekar tagjainak viselkedése és történelmi érzéketlensége elfogadhatatlan. Egy hozzászóló szerint: „Csak azért nem törlöm a zenéjüket, mert nagyszerű, de ez a hozzáállásuk sokkoló.” Mások arra kíváncsiak, hogy a koncerten vajon szólni fognak-e az esetekről, vagy csak elbagatellizálják a történteket.