
K-tartalomok titkosítási válságban: illegális streamek és hamis áruk lepték el az internetet
A K-tartalomok, mint például a TVING eredeti sorozata, a „Dear X”, a Netflix „Physical: Asia” és a „Squid Game 3” sorra jelennek meg illegális streaming oldalakon és külföldi online boltokban, súlyos szerzői jogi válságba sodorva a K-tartalomipart.
Egy népszerű illegális oldal már teljes egészében sugározza a „Dear X” című sorozatot, könnyen elérhetően Google kereséssel. A „Physical: Asia” első négy része is megjelent ugyanazon az oldalon a Netflixen való megjelenése után. Ezek az oldalak folyamatosan változtatják domainjüket, hogy elkerüljék a blokkolást, és közösségek léteznek, amelyek valós időben osztják meg az új linkeket, így gyakorlatilag „illegális moziként” működnek, gyorsabban, mint a hivatalos OTT szolgáltatások.
Az OTT iparág rendkívül aggódik. Ezek az illegális streamelések nem csupán szerzői jogsértések, hanem közvetlen csapást jelentenek az előfizetéses platformok bevételi modelljére. A Netflix, a TVING, a Disney+ és a Wavve már évi több tízmilliárd wonos veszteségeket jelentenek, és az iparági becslések szerint a K-tartalomipar szerzői jogi kárai elérik az évi 5 billió wont.
Kínában, ahol a Netflix hivatalosan nem elérhető, a „Squid Game 3” továbbra is illegálisan terjed. Emellett olyan platformokon, mint az AliExpress, illegális árukat árulnak, például pólókat és a „Squid Game” jelmezét idéző ruhákat, Lee Jung-jae arcával nyomtatva.
Seo Kyeong-duk, a Sungshin Női Egyetem professzora élesen bírálta az ilyen cselekedeteket, mondván: „Nem csupán az illegális megtekintésről van szó, hanem a képmáshoz való jog megsértéséről is. Ez a koreai kulturális ipar megkárosítása.”
A tartalomkiáramlás ellenőrzésének nehézsége a külföldön található szerverekben és a gyakran változó domainekben rejlik. Ha a hozzáférést blokkolják, ezek az oldalak azonnal új címmel folytatják működésüket.
Még az OTT cégek és a kormányzati szervek együttműködése esetén is szinte lehetetlen a tényleges blokkolás, ha a külföldi tárhelyszolgáltatók nem működnek együtt. Az iparág egységesen úgy véli, hogy az egyes intézkedések helyett egy „globális szerzői jogi szövetség” formájú nemzetközi együttműködésre van szükség.
Megoldásként felmerült az AI tartalomkövető technológia használata, amely valós időben érzékeli a videofájlok hash-értékeit (egyedi azonosítókat), és összekapcsolja a külföldi platformokkal az azonnali törlési kérelmek érdekében. Továbbá fontolgatják azt is, hogy az OTT szolgáltatók közösen helyezzenek el „digitális vízjeleket”, hogy nyomon követhessék az illegális másolatok elsődleges forrását.
Szakértők figyelmeztetnek: „Ha az illegális nézők egyszerű fogyasztókként maradnak, a K-tartalom ökoszisztémája összeomlik.” A K-tartalom kiszivárgása nem csupán egy véletlen esemény, hanem a koreai kulturális ipar előtt álló strukturális válság egyik megnyilvánulása.
A globális szintű „szerzői jogi ökoszisztéma-védelmi rendszer” kiépítése sürgős. Mivel az ellenőrzés hatástalan a domainek változtatásával, a megoldás a tartalom ökoszisztémájának alapjait megőrizve a „globális szerzői jogi szövetségben”, az AI nyomkövető technológiában és a nemzetközi együttműködés megerősítésében rejlik.
A koreai internetezők felháborodtak a tartalomvédelmi problémák miatt, sokan kommentelve, hogy ez „szégyen” és „meg kell állítani az illegális terjesztést”. Mások aggodalmukat fejezték ki a K-tartalom globális hírneve miatt, és követelték a kormány és az érintett cégek szigorúbb fellépését.