Válás utáni császármetszés: Lee Si-young viták kereszttüzében az embrió átültetése miatt

A népszerű színésznő, Lee Si-young ismét a figyelem középpontjába került, miután kiderült, hogy volt férje beleegyezése nélkül ültetett át fagyasztott embriókat, majd hozta világra második kislányát.

Egy ismert ügyvéd, Lee Jung-min elemezte a helyzet jogi buktatóit a YTN rádió műsorában. Elmondta, hogy bár a beavatkozás Lee Si-young részéről egyértelműen a volt férj hozzájárulása nélkül történt, a büntetőjogi felelősségre vonás valószínűsége csekély.

Az ügyvéd kifejtette, hogy az életvédelmi törvények előírják a házaspár beleegyezését az embrió létrehozásának időpontjában, de az átültetés szakaszában már nem követelik meg az újbóli jóváhagyást. Felmerült annak a lehetősége, hogy a petesejt és a spermiumok egyesítésekor a dokumentumokban szerepelt egy olyan kikötés, amely „átültethető” embrióra utalt, ami így közvetett beleegyezésnek minősülhet.

A válás utáni embrióátültetés miatt a polgári törvénykönyv szerinti „házasság alatt fogant gyermeknek vélelmezése” nem alkalmazható. Jogi szempontból a kislány apai vérvonalát tekintve törvényen kívüli gyermeknek születik, és a gyermek apai elismerő nyilatkozata (hagyatéki eljárás) nélkül nem jön létre jogi apa-gyermek kapcsolat.

Azonban a volt férj már jelezte, hogy „apukaként vállalja a felelősséget”, így az elismerési folyamat után teljes körűen viselheti majd a szülői jogokat és kötelezettségeket, beleértve a tartásdíjat, az öröklést és a kapcsolattartási jogot.

Ami a felvetést illeti, hogy „felelősségre vonható-e az apjával szemben, mert az beleegyezése nélkül fogant meg”, az ügyvéd szerint ha az embrió létrehozása fázisában beleegyezett, akkor magát az átültetést nehéz jogi úton megtámadni. Ugyanakkor, ha az átültetés előtt egyértelműen megtagadta volna a beleegyezését a kórház felé, akkor polgári pert indíthatna kártérítésért. Mivel az ügyben nem merült fel ilyen visszavonó nyilatkozat, a jogi vita valószínűsége alacsony.

Az ügyvéd aggodalmát fejezte ki a törvények „szürke zónái” miatt is. Annak ellenére, hogy a fagyasztott embriók tárolása és átültetése drasztikusan megnőtt, hiányzik az „átültetési szakaszra vonatkozó beleegyezési” szabályozás, továbbá a gyermek születést követő bizonytalan jogi státusza is problémát jelent.

Különösen kiemelte, hogy egy szülő számára rendkívül megterhelő lehet, ha gyermeke születésekor nem tisztázódik azonnal az apa jogi státusza. Ezért javasolta a jogi szabályozás módosítását, hogy az „apa-gyermek kapcsolat vélelme” már az embrió létrehozásának időpontjától érvényes legyen.

Lee Si-young nemrég, május 5-én jelentette be második kislánya születését, „Isten ajándékának” nevezve őt. Korábban, volt férjével való válása után egyedül döntött a fagyasztott embrió átültetés mellett, ami nagy vitát váltott ki. A jogi viták azonban jelenleg lezárultnak tekinthetők, miután a volt férj kijelentette, hogy „apukaként vállalja a felelősséget”.

A koreai internetezők megosztottak az ügyben. Sokan támogatják Lee Si-young döntését, kiemelve, hogy modern jogi keretekre van szükség a reproduktív technológiákhoz. Mások azonban aggódnak a volt férj jogaiért és a gyermek jövőjéért, hangsúlyozva, hogy a törvényi szabályozásnak egyértelműbbnek kellene lennie.